Nemrég került fel a hazai tűzoltóportálra a hír, hogy egy macska csodával határos módon túlélte a motortérben való utazást. Az autó tulajdonosa a benzinkúton hallott furcsa nyávogást az autójából, majd a kutas ötletére (!) belenéztek a motorházba, ahol egy macskát találtak. A cicust végül a szakszervízben tudták csak kiszabadítani, minden bizonnyal hosszadalmas munkával, hiszen a képek tanúsága szerint le kellett venni a kerekeket, és a féltengelyt, hogy a futómű felől hozzáférhessenek az állathoz, akinek tényleg óriási mázlija volt, hogy semmilyen mozgó alkatrész nem darálta be menet közben. (Mármit a benzinkútra menet közben, hiszen a macsek felfedezése után már autómentővel vontatták a kocsit a szervizbe)
Bizony a hűvös idő beköszöntével előfordulhat, hogy macskák, vagy más állatok (mókus, nyest, görény) költöznek autónkba melegedni a langyos motor közelébe, és mikor elindítjuk az autót esélyük sincs menekülni... Ha természetközelben, vagy kóbor macskás környéken lakunk, és az autónk nem garázsban van, érdemes belenézni, vagy megkopogtatni a motorháztetőt és ha mozgást észlelünk inkább nézzük meg jobban, nehogy baleset történjen. Garázsban tartott autók esetén is érdemes beüzemelni egy ultrahangos rágcsálóriasztót, a lelkiismeretfurdalás és az anyagi károk elkerülésére.
Vannak viszont olyan esetek is, amikor viszont inkább a kocsit kell félteni...
Ma már nem elterjedt annyira a probléma, de kb. 10-15 éve komoly bosszúságot okozott az autótulajdonosoknak az édes kábelek esete. Bizonyos autók (pl. a Mercedes w140, vagy a Citroen Berlingo) egyes szériáinak kábelborításai, szigetelőanyagai illetve antennái olyan - valószínűleg édeskés ízű - anyagból készültek, amit a mókusok és rágcsálók előszeretettel fogyasztottak, használhatatlanná téve ezzel akár az egészen új autókat is, hiszen a kábelborítás rágcsálása közben a vezetékeket is megrongálták, és emiatt pl. nem indult az autó. A bosszantó gond ellen a gyártók először riasztó illatanyagok alkalmazásával próbálkoztak, de véglegesen jó megoldás csak az volt, mikor más anyagokból kezdték gyártnani az említett alkatrészeket. (Gondolom Herr Günther nem dícsérte meg a gyárat, mikor a Feketeerdő közepén beült a ház előtt a Mercijébe az meg cserbenhagyta... Magyarországon ez nyilván nem volt a széles tömegek problémája, de aki manapság kedveli a youngtimereket és erdő mellett lakik, azért jobb ha odafigyel...)
Aztán ismerek olyan labradort, aki rendszámtáblát fogyaszt előszeretettel. Ugyanez a kutyus komoly kiadást okozott a gazdiknak, mikor nyáron hűsölt az autó alatt, és közben unalmában elrágcsálta az ABS vezetékeit...
Ha kedvencünk velünk utazik, más meglepik is érhetnek. Ha 120 km/h - nál reccsenést hallunk a hátunk mögött, ne rántsuk arra a kormányt, amerre nézünk, előbb halkítsuk le a rádiót, utána kezdjünk üvölteni az ebbel, illetve először álljunk félre, és csak ezt követően próbáljuk megruházni, amiért letépte a fejtámla huzatot. Ha boxot veszünk akkor megelőzhetjük az ilyen jellegű baleseteket, de akár a sokkal komolyabbakat is. Egy autóbalesetnél egy biztonsági öv, vagy rögzített box nélkül utazó állatnak gyakorlatilag esélye sincs, de a felgyorsuló test iszonyatos tömege komoly veszély az autóban utazókra is. Ha semmiképpen nem tudunk biztonsági kiegészítőket használni, akkor jó tudni, hogy az állat legbiztonságosabb helye a jobb első ülés előtti lábtér.
No és persze ott vannak a kormányra és váltógombra specializálódott ebek, meg a szomszéd macskái akik direkt kifigyelik mikor tiszta a kocsi, és akkor grasszálnak végig a motorháztetőn :D
Ha ismertek autópusztító állatokat, vagy csodával határos "megúszásokat", ne habozzatok kommentelni.
SN
forrás és képek: www.langlovagok.hu



A tegnapi választások eredményeképpen Budapest új főpolgármestere Tarlós István lesz. Személye - politikai hovatartozástól függetlenül - megosztja az állattartók véleményét, hiszen egyik oldalról Tarlós nagy állatbarát hírében áll: tavaly karácsony előtt 


Angliában - hol máshol - egyre elterjedtebb, hogy az emberek magukkal viszik kutyájukat a munkába. Ben, a csoki labi például egy hotel marketingigazgatójának kutyája, de hétfőtől péntekig "recepciósként" tevékenykedik, örömmel fogad minden vendéget, és sétákhoz is "bérelhető". A vendégeknél nagy sikert arat, ő pedig örömmel végzi "munkáját". (Könyörgöm kaukázusival azért ezt ne próbálja meg senki...)
Nekem volt olyan szerencsém, hogy kutyámmal közel két évig együtt dolgozhattam, akkori munkahelyemre velem jöhetett (pedig nem volt kutyás témájú hely, egyszerűen csak a főnök kedvelte az állatokat). Kiskutyám hivatásos iratmegsemmisítőként tevékenykedett a cégnél, de konyhamalacként is bevált. Kollégáim kedvelték, sőt a látogatók és a futárok is. Saját tapasztalatom is azt igazolja, hogy kiválóan oldotta a stresszt - mindig ahhoz ment egy kis simire, aki a legfeszültebb volt - és ha valamelyik kollégám kiborult, néha kölcsönkérték egy pár perces sétára, majd határozottan simább arccal tértek vissza. A vendégeink nagy része is kedvelte - természetesen ha valaki félt, vagy idegenkedett tőle, akkor másik szobába küldtem, de ilyen két év alatt ha egyszer kétszer megesett. Olyan azonban többször előfordult, hogy egy hűvösen induló beszélgetést jobb irányba terelt és bizony nem egyszer láttam kereskedelmi igazgatókat, cégvezetőket, laptulajdonosokat öltönyből ingujjra vetkőzve gügyögni az irodánk padlóján ülve, mikozben mondogatták hogy "jóóó kutya, okos kutya" Vicces volt...

Ma, miközben nézegettem az alvó kutyuskámat - ilyenkor tudniilik általában elérzékenyülök - az jutott eszembe, hogy vajon melyik az a pillanat, amikor az ember visszavonhatatlanul elköteleződik egy fajta mellett? Mi az oka, amiért az emberfia lelkesen kimondja: "Nekem pedig ezután csak schnauzerem (dogom, palotapincsim, perzsamacskám, sziámi harcos halam stb. tetszőlegesen beillesztendő) lesz, míg világ a világ? Mi az, ami miatt egy bizonyos fajtát folyton kiszúrunk egy kiállításon, vagy az utcán, ami miatt azt az egyet szebbnek, jobbnak látjuk a másik sok száznál, ami miatt annak az egynek elnézzük, hogy hullik a szőre, hogy makacs, mint az öszvér, vagy épp kieszik a vagyonunkból?
Persze evidens, hogy ha ilyen olyan okból van egy bizonyos fajta kutyánk, és tőle sors kegyetlensége folytán búcsúzni kényszerülünk, akkor ugyanolyan fajtát veszünk legközelebb is. Vagy pont nem? Épphogy nem szeretnénk, ha arra a régi kedves kutyára emlékeztetne? Mikor gazdikkal beszélgetek a kutyasulin, általában előbb utóbb felteszem a kérdést: miért ezt a fajtát választotta? Mi dönt? Az észérvek, a precíz tervezés? A szerelem egy gyerekkori élmény alapján?
Félreértés ne essék, kedvenc fajtáim nekem is vannak, voltak, de ha konkrétan választanom kéne egyet most, bizony bajban lennék. Gyerekkoromban évekig német dogról álmodoztam, pontosan tudom azóta, hogy egy könyvben csodálatos fotót láttam egy kék dogról, ami akkora volt ülve, mint a mellette álló kisgyerek. Most felnőttként már más szempontokat is figyelembe veszek, és belátom, hogy a dog nem nekem való, és nem biztos, hogy megadná, amit várok egy kutyától. Most épp a meglévő kutyám mintájára a schnauzerek a szívem csücskei, az eszem azt mondja ők valók nekem leginkább, de megmagyarázhatatlan vonzódásom van a dobermannok iránt, illetve úgy gondolom, ha már ennyi szép magyar fajtánk van, illene olyat választanom, mondjuk egy magyar agarat. Lelkiismeretem meg azt súgja ha tehetem, legközelebb is mentsek meg egy bármilyet, útszélről, sintértelepről, vagy ahonnan az utamba sodorja az élet.
Pár nappal ezelőtt készült a CNN riport, amiben egy - nem viccelek - pandává festett kutya rohangál a parkban, majd feltűnik egy teknősnek festett és nyírt kutyus is. Sajnos a riporthoz tartozó cikk szerint a kutyák festése és átalakítása valamilyen más állattá egyre nagyobb divat Kínában. Az egészen fiatal kutyákat és macskákat is festik, hogy jobb áron adhassák el őket. A gazdák és a festést végző kozmetikusok szerint a kutyák élvezik, hogy feltűnést keltenek, és sikerük van. A szőkítés, festés procedúra 7-8 órán keresztül is eltarthat, és időről időre meg kell ismételni a kívánt külső megtartásának érdekében. 


Pearl Harbour után nem sokkal, az Amerikai Kennel Club és egy „Kutyák a védelemért” nevű csoport kutyatulajdonosokat keresett, hogy minőségi állataikat katonai célokra adományozzák. A hazafias érzelmű amerikaiak több ezer kutyát adtak így a hadseregnek.
Az első tervek csupán 200 kutya kiképzését vették célba, de ezt hamar túlszárnyalták. A „Kutyák a védelemért” csoport magasan képzett civil trénereket alkalmazott, akik mindannyian önkéntes alapon, fizetség nélkül vettek részt a programban. Az őrzésre kiképzett kutyákra igen nagy volt az igény, így a program túlnőtte az eredeti kereteket, 1942-től már a tengerészet és a parti őrség számára is küldtek ki kutyákat.
Ugye mindenkinek megvannak azok a mondatok, amiktől nevető, vagy rángógörcsöt kapunk a parkban, illetve esetleg menekülőre fogjuk, attól függően milyen a kérdéses kutya gazdi összeállítás.
Az én kutyám nem szereti a boxereket/vizslákat/stb. - ezzel nem lehet vitatkozni, ha a szóban forgó fajtájú kutyával vagyunk, inkább álljunk odébb...
Szegénynek azt miért kell cipelni? - Saját kutyámat sétáltattam a Dunánál, mikor egy szembejövő hölgy kérdezte ezt. Kiskutyám egy óriási fadarabot vonszolt éppen büszkén...
A legöregebb
2003-ban trónkövetelő jelentkezett a posztra: az Oroszországban élő öt éves Katy 20 kilót nyomott, mikor gazdája szerette volna, ha bekerül a Guiness Rekordok könyvébe, mint legnehezebb élő macska. A könyv szerkesztői azonban – a felelős állattartásra való tekintettel – többé már nem fogadnak jelölést ebben a kategóriában, mert nem szeretnék ilyen jellegű versenyre sarkallni a macskatulajdonosokat.
Ma már a holtodiglan sem amolyan szimpla kis családi összejövetel, mindenki szeretné feldobni valamivel. Ennek egyik kiváló módja, ha a kutyával hozatjuk be a gyűrűket, ahogy
Egy évvel később vendégként többedmagammal aztán vittem kutyát esküvőre, és bizony beigazolódott, hogy jól döntöttem korábban. Először jó bulinak tűnt, mondván maradnak a kutyák, amíg jólesik, azután a panzió kenneleket biztosít számukra. Nos, a baj ott kezdődött, hogy a kenneleken méteres lyukak tátongtak, a kutyákat nem hagyhattuk ott, a panzió szobájában pedig nem mertük, így maradt a kocsi, hát nem lehetett nagy élmény nekik, de nekünk sem, lelkiismeretfurdalásom volt, így kb. másfél óránként jártam sétáltatni...



Sátoraljaújhely belvárosából kitiltották a kutyákat, mostantól nem lehet kutyát sétáltatni a főtéren. Az Önkormányzat döntésének oka: a kutyások a legelemibb szabályokat sem tartották be, és a közelmúltban majd egymilliárd forintból felújított főtéren csak gyűlt a kutyapiszok. A közterületfelügyelők eddig csak figyelmeztettek, most már büntetnek is. Budapest belvárosának nagy része is tabu az ebek részére.
Pickles gazdája természetesen a rendőrséghez fordult, ahol egy darabig őt is gyanúsítottként kezelték, de végül tisztázta magát, Pickles pedig nemzeti hős lett. Gazdájával együtt meghívást kapott a döntő utáni bankettre, ahol az angolok akkori legfényesebb futballcsillaga Geoff Hurst tányérját nyalta tisztára. David, a gazdi 6000 Font jutalmat kapott az angol futballszövetségtől. Nem járt rosszul, mai értéken számolva ez közel 36.000 Fontnak felel meg, ami majdnem 12 Millió forint.