Ma már a holtodiglan sem amolyan szimpla kis családi összejövetel, mindenki szeretné feldobni valamivel. Ennek egyik kiváló módja, ha a kutyával hozatjuk be a gyűrűket, ahogy ezen a videón például. Persze a kutyát betanítani melós dolog, és nem is kockázatmentes (Itt pl. a filmen is látható tavacska volt a veszélyforrás, vízimádó kutya lévén ugyanis félő volt, hogy inkább fürdik egyet. Így, talán senki nem haragszik meg, ha elárulom, hogy a gyűrűk valójában nem voltak a kosárban, biztonsági okokból.)

Legtöbben talán csak arra vágynak, hogy kedvencük - aki ugye családtag - jelen legyen az esküvőn, sőt néha szívesebben látott vendég lenne, mint egy olyan távoli rokon, akit gyerekkorunk óta nem láttunk, de azért ugyanannyiért eszik, mint a többiek, és még be is szól a menyasszonyi ruhára... Szó se róla igazán meggyőzőek a  mellékelt fotók, amik alapján alkalmi öltözetet is rendelhetünk ebünknek, hogy ne szégyenkezzen a nagy napon.

Igen ám, de míg a kétlábú vendégek jórészt maguk döntenek arról, hogy el akarnak e jönni, illetve, hogy ha már ott vannak, milyen szinten eszik és isszák betegre magukat, addig a kutya nem önszántából megy és nem is biztos, hogy jól érzi magát. Jómagam annak idején, mindenképp szerettem volna, ha a kutyánk is részt vesz az esküvőnkön, aztán a családom lebeszélt róla, és utólag nem bánom. Az az érvük, hogy a vendégek egy része nem látná szívesen, nem igazán hatott meg, hiszen a mi esküvőnkről volt szó, aki a kutyánkat nem szereti, ne jöjjön, gondoltam első körben, de aztán végiggondoltam azt is, hogy ő (mármint a kutya) hogyan érezné magát, illetve, hogy rám milyen hatással lenne a jelenléte. Hiszen ha együtt megyünk valahová, a fél szemem mindig rajta, de ez - ha én vagyok a menyasszony - teljességgel kivitelezhetetlen. Én nem éreztem volna jól magam, így aztán lemondtam a dologról, végtére lássuk be, kiskutyám nem érezte volna át a dolog jelentőségét, és nem is vette sértésnek, hogy kimaradt. Jól döntöttem: egyrészt az esküvő napján melegrekord volt, másrészt éjfél után Kusturica vágás nélkül felvehette volna a Macskajaj kettőt a bulin, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy nem érezte volna jól magát 80 illuminált ember - köztük a gazdái - társaságában.

Egy évvel később vendégként többedmagammal aztán vittem kutyát esküvőre, és bizony beigazolódott, hogy jól döntöttem korábban. Először jó bulinak tűnt, mondván maradnak a kutyák, amíg jólesik, azután a panzió kenneleket biztosít számukra. Nos, a baj ott kezdődött, hogy a kenneleken méteres lyukak tátongtak, a kutyákat nem hagyhattuk ott, a panzió szobájában pedig nem mertük, így maradt a kocsi, hát nem lehetett nagy élmény nekik, de nekünk sem, lelkiismeretfurdalásom volt, így kb. másfél óránként jártam sétáltatni...

Egy szó mint száz, nekem nincsenek jó tapasztalataim. Másoktól is hallottam már, hogy a kutyának egyáltalán nem esett jól a zaj, a tömeg, és bár a leesett falatokat szívesen fogadták, persze elintézték magukat vele, hiszen egy átlag kutyagyomor nincs ipari mennyiségű oroszkrém tortához szokva...

Szóval ha az esküvő egy szolid kerti parti, ahol mindenki szereti a kutyát, de senki nem eteti, ahol van aki figyeljen rá, de nincs tömeg, akkor esetleg...?

SN